Tomboló vágyak - 5. Rész

Drága olvasóim!

Itt is van az 5. fejezet. Nagyon köszönöm a visszajelzéseket, irtózatosan jól esik az a sok kedves szó, amit tőletek kapok! Remélem a rész mindenkinek tetszeni fog, most már egy kicsit - na jó, rettenetesen - közelebb kerülnek egymáshoz. Igyekeztem élvezhetőre és kellően romantikusra megírni. Továbbra is várom a véleményeiteket! Jó olvasást mindenkinek!

Ölel, Csilla

~~~~~~~~~~

Az este hat óra sokkal hamarabb elérkezett, mint szerettem volna. Korábban el jöttem a gyárból, szerettem volna felkészülni az estére. Mikor beléptem a lakásomba az első dolgom az volt, hogy egy forró fürdőt vegyek. Alaposan megmostam a hajam is, majd miután sikerült teljesen megszárítanom, egy laza copfba fogtam az egészet, és egy fekete melltartóban, meg a hozzá illő csipkés bugyiban rohangáltam fel-alá a lakásban. Annyira ideges voltam, mint még életemben soha. Úgy viselkedtem, akár egy tinédzser, aki az első randijára készült. Nos, tulajdonképpen nem túloztam sokat, hiszen valóban ez volt az első, igazi randim. Senkivel nem vacsoráztam még. Oké, volt akivel megittam egy kávét, vagy üdítőt. De igazából, soha nem fordítottunk olyan sok időt a romantikára. Az összes pasi egyből a lényeget akarta, és mivel tudtam, hogy másra úgyse számíthatok, bele is mentem a dologba. Most azonban.. be kell valljam, majd kiugrott a szívem a helyéről, annyira izgatott voltam. Szerettem volna csinos és elegáns lenni előtte, hogy... ahj, kit akarok átverni? A legdögösebb nőnek akartam látszani a szemében. Azt akartam, hogy csak engem lásson, senki mást!
Tanácstalanul beálltam a ruhásszekrényem elé, és karba tett kézzel azon gondolkoztam, melyik ruhát válasszam. Nagyon sok szép ruhám volt, imádtam mindet. De úgy éreztem, a ma esti alkalomra valami nagyon különlegeset kell választanom. Leakasztottam három darabot a fogasról, majd sorba elhelyeztem őket az ágyon. Az első választásom egy piros, kantár nélküli, fodros ruhára esett. Nagyon csinos volt és meglehetősen kiemelte nőies alakomat, de mikor felvettem és a tükörben vizsgáltam magamat benne, nem voltam vele teljesen megelégedve. Gondolkozás nélkül belebújtam a másikba is. Egy fehér, testhez simuló darab volt, ami pár centivel a térdem fölé ért. Ujjatlan felsőrésze nagyon jól mutatott, de még mindig nem éreztem azt, hogy ez lenne az igazi.
Egy nagyot sóhajtva ledobtam az ágyra, majd a harmadik ruha felé fordultam. Egy fekete hosszú ujjú darabot választottam, melynek felső része csipkéből készült, a mell részét pedig áttetsző hálós anyag díszítette. Mikor felpróbáltam, rögtön tudtam, hogy ez lesz a nyerő. Szorosan a testemhez simult, pontosan követve minden egyes domborulatot. Tökéletes volt. Gyorsan felhúztam rajta a cipzárt, elpakoltam a többi cuccom és a tükrös asztalomhoz sietve, felvittem az arcomra egy kevés sminket. Nem vittem túlzásba, nem szerettem volna úgy festeni, mint egy utcalány. Kihúztam a szemem, majd egy halvány púder, és már kész is voltam.
Kiengedtem a hajam, nem tűztem el és nem is vasaltam ki, hagytam, hogy lágy hullámokban a vállamra omoljon. Befújtam magam a kedvenc parfümömmel és már épp a mobilomért nyúltam, amikor csengettek. Hatalmasat dobbant a szívem, hirtelen azt se tudtam, hogy mihez nyúljak előbb. Egy utolsó pillantást vetettem magamra a bejárati ajtó előtt lévő tükörben, beletúrtam a hajamba, vettem egy mély levegőt, majd kinyitottam az ajtót.
Danny állt előttem, egy szál vörös rózsával a kezében. Széles mosollyal az arcomon alaposan szemügyre vettem őt. Fekete farmert és egy kicipzározott bőrdzsekit viselt, ami alatt egy szintén fekete, testhez álló ing volt. Szokásához híven most is kigombolva hagyta a felső részét, így szabadon legeltethettem rajta a szemem. Elképesztően jóképű volt. Mikor az arcára pillantottam, vágytól csillogó szemekkel méregetett, nyilvánvalóan elégedett volt a látvánnyal. Izgatottan szélesebbre tártam az ajtót, végül én szólaltam meg elsőnek.
- Szia.. - suttogtam mosolyogva, mire ő lassan elém lépett, két ujja közé fogta az állam és lágyan megcsókolt. Önkéntelenül is lehunytam a szemem, és a mellkasára simítva a tenyerem, a lehető legközelebb préseltem magamat hozzá. Belemosolygott a csókba, mikor halkan felnyögtem. Megborotválkozott. Eddig soha nem láttam a sötét borostája nélkül, de most, csak az én kedvemért megborotválkozott. Selymes arcán kölni illatát éreztem, amitől azonnal életre keltek érzékszerveim. Óvatosan kettőnk közé csúsztattam a kezem, attól féltem, még a végén az ajtó kellős közepén nekiesek. Vettem egy mély levegőt, beszívtam bőrének férfias illatát. Teljesen elvesztem a karjai közt.
- Szia.. - motyogta miközben még mindig összeértek ajkaink. - Sokat késtem? - kérdezte és orra hegyével az arcomat cirógatta. Még a hideg is kirázott gyengédségétől. Hogyan képes valaki egyszerre őrjítően szexi és elragadó is lenni?
Behunyt szemmel megráztam a fejem, majd hirtelen egy nagyon kellemes és jellegzetes illat csapta meg az orromat. Csillogó szemmel felnéztem rá, és nem tudtam elrejteni a mosolyomat. A vörös rózsával az arcomat simogatta, én pedig habozás nélkül átvettem tőle azt. A rózsa mindig is a kedvenc virágaim közé tartozott. Vajon honnan tudta?
- Nagyon köszönöm! - húztam magamhoz egy apró csókra, de amint összeértek ajkaink, nem engedett. Karjait szorosan a derekam köré tekerte és egyre jobban elmélyítette csókunkat. Mikor tenyerével elindult lefelé a fenekem irányába, nyöszörögve megpróbáltam eltolni magamtól - Danny.. kérlek..
- Eszméletlenül jól áll rajtad ez a ruha.. - csókolta végig a nyakam vonalát, a következő pillanatban pedig bal combomba markolva felemelte a lábam, és határozottan ölemhez nyomta magát. Rögtön megéreztem keménységét, és ajkamba harapva próbáltam talpon maradni. - Remélem nem fogsz fázni benne..
- Tessék? Ezt hogy érted? - pattantak ki a szemeim azonnal. Fogalmam se volt róla, hogy mit tervezett estére, és egészen mostanáig nem is igen gondolkoztam el rajta. Kíváncsian vártam a válaszát, de ahelyett, hogy beavatott volna, csak elmosolyodott és végigsimított az arcomon.
- Vegyél fel egy kabátot, itt megvárlak.
- De Danny.. mit..
- Bízol bennem? - tette mutató ujját a számra, nekem pedig egyre hevesebben kalapált a szívem. Még soha senki nem kérdezte tőlem ezt, pláne nem olyasvalaki, akit csupán néhány napja ismertem. Azonban, ahogy elgondolkoztam, rá kellett jönnöm, hogy ez egy cseppet sem számított.
Nem tudtam az okát, nem is tudtam volna megmagyarázni, de mégis biztos voltam a válaszomban. Bíztam benne, feltétel nélkül.
- Igen. - bólintottam határozottan. Mélyen a szemébe néztem és láttam, hogy egy pillanatra megrándultak arcizmai. Vett egy mély levegőt, két keze közé fogta az arcom és lágyan megcsókolt.
- Akkor hozd a kabátod.
Habozás nélkül megtettem, amit kért. Beszaladtam, kerestem egy vázát a rózsának, majd az étkező asztalra raktam, és felkaptam a már korábban kikészített dzsekimet. Nem voltam biztos benne, hogy valóban szükségem lesz rá, de a jelek szerint jól tettem, hogy kikotortam a szekrényemből.
Pár perccel később már ismét az előszobában voltam és miután Danny udvariasan felsegítette a dzsekimet, megigazítottam a hajam és kisétáltunk a gangra. Ő ment elől, közben ujjainkat összekulcsolva szorosan maga után húzott, bár azt hiszem inkább én toltam őt előre. Annyira izgatott voltam, hogy a lábaim szinte maguktól vittek az ismeretlen felé. Mikor végre az udvarra értünk nem bírtam tovább elfojtani kíváncsiságomat.
- Most már elárulod, hogy mit tervezel?
- Nem sokára megtudod.. - pillantott hátra - Most csukd be a szemed kérlek.
- De hát így is sötét van.. - forgattam a szemeimet egyre türelmetlenebbül, de azért becsuktam a szemem. - Tessék, most már nem látok semmit.. jaj! - sikoltottam halkan, mivel véletlenül leléptem a járdaszegélyről és majdnem kiment a bokám. A következő pillanatban két kéz szorítását éreztem tenyereimen, majd ahogy előre vezetett, finoman megcirógatta hüvelykujjával kézfejemet. A langyos, kora esti szellő az arcomat csiklandozta, ahogy beszívtam a levegőt éreztem a virágzó fák illatát. Valahol a távolban békák és tücskök zajongtak, amitől egész lényemet nyugalom járta át. - Danny, mire készülsz?
- Csak bízz bennem! - hallottam megnyugtató hangját, majd hirtelen valami fémes csikorgás ütötte meg a fülem. Ahogy elengedte egyik kezem, rögtön rájöttem, hogy a kaput nyitotta ki. Derekamra simította a tenyerét, majd maga elé vezetett és a hasamra csúsztatva karját megállított. - Most már kinyithatod.
Úgy viselkedtem akár egy óvodás, először csak egy szemmel kukucskáltam, ám mikor megpillantottam egy fekete bestiát velünk szembe, értetlenül kipattantak a szemeim.
- Ez meg mi a... - kezdtem értetlenül, és a meglepettségtől tátva maradt a szám.
- Remélem nincs kifogásod az ellen, hogy a motorommal menjünk hozzám. - kérdezte miközben a két kerekű járgány mellé lépett, majd a kezébe vette az egyik sisakot és felém nyújtotta azt.
Tanácstalanul egyik lábamról a másikra támaszkodtam, fogalmam se volt róla mihez kezdjek. Az a motor hatalmas volt. Soha még csak meg se próbáltam felülni az ehhez hasonló szörnyetegekre. Veszélyesek és félelmetesek voltak számomra.
Ajkamba harapva Danny-re pillantottam, aki mosolyogva újból felém nyújtotta a fekete sisakot. Mikor azt kérdezte tőlem, bízok benne, eszembe se jutott volna, hogy erre gondolt. Nagyot sóhajtottam, végül elvettem tőle a bukót. Nehézkes és kemény volt, de egy kis tuszkolás után sikerült beledugnom a fejem. Még szerencse, hogy a hajamat nem tűztem kontyba. Néhány tincs kikandikált a pánt alól és lágy hullámokban a vállam köré omlott. A nyakamig húztam a cipzárt és mikor már útra készen álltam, kétkedő pillantásokkal Danny-re néztem.
- Indulhatunk? - kérdezte mosolyogva, mire bátortalanul bólintottam. Ő is felvette a bukósisakját, majd felült a motorra. Türelmesen megvárta, míg felültem mögé, és mivel fogalmam se volt, hogy a lábaimat hova tegyem, néhány másodpercig tétlenkedtem. - Várj, segítek. - szólalt meg, mikor rájött miért mocorogtam mögötte. Hátrafordult és lábával kipattintott a helyéről két kart, ami közvetlenül a lábam alá illeszkedett. Bár nem láthatta az arcom, egy hálás pillantást küldtem felé. Aztán végre beindította a motort. Hangos volt és erősen rázkódott alattunk. Egész testemben megmerevedtem a hirtelen rám törő félelemtől. Lábammal a tartókra támaszkodtam, előrehajoltam és amilyen szorosan csak tudtam, a hátához préseltem magam. Két kezemet összekulcsoltam a mellkasán, ha erőszakkal próbálták volna, akkor se tudtak volna leszedni róla.
Arra vártam, hogy végre elinduljunk, ehelyett csak egy halk dörmögést hallottam, és Danny mellkasa finoman megrázkódott. Nevetett. Nyilván nevetségesnek találta a reakciómat.
- Túlságosan szorítasz. - nevetett halkan még mindig, én azonban, mint aki meg se hallotta mit mondott, ugyanolyan határozottan kapaszkodtam belé. Újból megrázkódott a mellkasa, aztán egy kissé előrehajolt. - Szóval nem akarsz elengedni? - kérdezte, a következő pillanatban pedig kezével meghúzta a gázkart. A motor hangosan felbőgött, jobbra-balra rázkódott és minél erősebbeket rántott rajta a kezével, annál erőteljesebben mozgott alattunk a gép. Mozdulatlanul a hátának nyomtam a fejem és becsukott szemekkel vártam, hogy végre abbahagyja.
Mikor egy utolsót rántott a karon úgy megijedtem, hogy kis híján hátraestem. A kezemmel ijedten eleresztettem, ám ebben a pillanatban a gravitáció életre kelt, és máris húzott volna le a betonra.
Halkan felsikoltottam, ekkor Danny két kezével utánam kapott.
- Nem mész sehova.. - nevetett mély hangján, majd visszahúzta mellkasára két karomat és a tenyereimet befelé fordítva, izmos hasára simította őket. - Így talán jobb lesz. - Kicipzározott dzsekije alatt ujjaimmal pontosan kitudtam tapintani kockás izmait, éreztem, ahogy érintéseimre finoman megrándul a teste. A bőréből áradó melegség és erő másodpercek alatt megnyugtatott, tudtam, hogy képtelen lenne ártani nekem. Megbíztam benne, és hogy ezt bizonyítsam is, kicsit több helyet hagytam kettőnk közt.
Óvatosan hátrapillantott, bal lábával a helyére tolta a támasztót, majd miután kiegyenesítette a motort, a korábbinál egy fokkal finomabban meghúzta a gázkart, végül elindultunk. Furcsa érzés volt szinte a levegőben repülni, de miután kifordultunk a főútra és az egyenletes betonon végighajtottunk, megpróbáltam csak a tájra gondolni, na és persze arra, hogy egy irtózatosan szexi, erős, bátor és jóképű pasas mögött ültem, aki életem első igazi randijára fuvarozott. Mi lehetne ennél megnyugtatóbb?