Tomboló vágyak - 2. Rész

Drága olvasóim!

Rettenetesen nagyon köszönöm az előző részhez érkezett véleményeket! Nagyon örülök, hogy sikerült néhányotoknak felkeltenem az érdeklődését. Arról nem is beszélve, hogy már 18 feliratkozója van a blognak! Fantasztikusak vagytok! Meghoztam a folytatást, ami már igencsak igényel egy +18-as jelzést. Remélem senkit nem botránkoztatok meg a résszel. Továbbra is várom a véleményeiteket. Jó olvasást mindenkinek!

Ölel, Csilla

~~~~~~~~~~

Néhány nappal később ismét be kellett mennem a céghez. Az apával töltött estét nagyon élveztem, rengeteg emlék előkerült, és nagyon sokat beszélgettünk a gyerekkoromról. Késő estig maradtam és csak akkor indultam haza, amikor már mind a ketten kellően elfáradtunk. Azóta beszéltem vele telefonon és elújságolta, hogy az új alkalmazottak sokkal jobban teljesítenek, mint a többiek, és különösen kiemelte Daniel Thomas-t. Mikor megemlítette a nevét a telefonban, hirtelen minden érzékszervem pezsegni kezdett. Eszembe jutott a liftben történt kis balesetünk, és furcsa melegség öntötte el az alhasamat, amit egyszerűen nem tudtam mire vélni. 

Azóta a nap óta nem találkoztam vele és egy kicsit izgatott voltam, hogy talán ma ismét láthatom őt. Magam sem értettem, hogy miért, de annyira bezsongtam, mint egy tinédzser az első randija előtt. Sietve leparkoltam a helyemre, majd már ki is szálltam a kocsiból és nagy léptekkel a bejárathoz loholtam. Váltottam néhány szót a portással, megérdeklődtem tőle, hogy hogy zajlanak az éjszakák, aztán felmentem az ötödikre apához. Nem bírtam ki, hogy ne kérdezzek Danny-ről.

- Szia apa! - nyitottam be az ajtón kopogás nélkül - Hogy vagy? Mi a helyzet a munkával?

- Szia Blake! - jött oda hozzám és két puszit nyomott az arcomra - Minden a legnagyobb rendben! A munka gyorsan és zökkenő mentesen halad, hála az újoncoknak.

- Tényleg. Említetted, hogy van egy új srác.. - tértem a lényegre köntörfalazás nélkül - Mi is a neve.. Dilen.. Dan..

- Danny Thomas-ra gondolsz? - kérdezte az asztalának támaszkodva.

- Igen, ő az! - csettintettem az ujjaimmal - Volt egy kis gondom vele a felvételnél, és csak meg szerettem volna kérdezni, hogy mi van vele. Jól végzi a munkát?

- Nála jobb alkalmazottat keresve se találhatnék! - kezdte lelkesen, nekem pedig hirtelen egyre nagyobbakat dobbant a szívem - Nagyon keményen dolgozik, semmi okom nem lehet a panaszra. Egy tisztességes ember, és nagyon örülök, hogy őt választottam!
- Örülök, hogy ezt hallom. - mosolyogtam csillogó szemekkel - Attól féltem, hogy talán nem fogják rendesen elvégezni a munkát..
- Kicsim, ilyen még csak eszedbe se jusson! - lépett elém, majd folytatta - Én mindenre odafigyelek, és.. tudom az elmúlt néhány hónapban nem voltam igazán a toppon, de mostanra már összeszedtem magam. És ezt csak neked köszönhetem! - fogta meg a kezem és biztatóan megszorította - Most már minden rendben lesz! - elhittem neki, mert már ismertem annyira, hogy tudjam, mikor nincs tisztában a döntéseivel.
Pár percig még beszélgettünk, majd magára hagytam és lementem az irodámba, ami a harmadik emeleten volt. Félúton eszembe jutott, hogy talán megnézhetném a munkásokat is. Végül is, egy kis séta senkinek nem árt. Megvontam a vállam, majd a liftet elhagyva kivételesen a lépcsőt választottam. Lementem a földszintre és végig sétálva a folyosón a hátsó kijárathoz mentem, ahonnan egy nagy udvar nyílt a gyár bejáratához. Köszöntem néhány ismerősnek, próbáltam sietni. Nem azért jöttem le, hogy cseverésszek. Látni akartam, miközben dolgozik.
Kicsit lassítottam, mikor egy magas vaslépcső előtt haladtam el, nem szerettem volna hogy a fejemre essen valami. Követtem a kalapácsok és darabológépek hangját, majd egy nagy hangárhoz értem, ahol nagyon sok ember dolgozott. A betonoszlopok mögött lopakodva bementem az épület belsejébe, és néhány perc keresgélés után végre megpillantottam őt. Piros-fekete kockás inget viselt, amit kigombolva hagyott és az ujjait felgyűrte egészen a könyökéig. Az ing alatt egy szürke póló virított, jó néhány olajfolttal bekoszolódva. Hirtelen az sem érdekelt, hogy mennyire piszkos, számomra Ő volt a világ legférfiasabb embere. Sárga munkássisakja eltakarta oldalt rövidre nyírt haját, de nem is bántam, mert így legalább biztonságban volt.
Úgy láttam, hogy az egyik csoportvezetővel beszélgetett. Az egyik kémény felé mutogatott, az arca nagyon komolynak látszott. Érdeklődve figyeltem őket a távolból, s közben felsétáltam a vaslépcsőn. Mikor felértem az emeletre, a korlátnak támaszkodva figyeltem tovább. Még néhány szót váltottak a pasassal, majd az tovább haladt, Danny pedig egy csövekkel megrakott kocsi felé indult. Tényleg nagyon komolyan vette a munkáját, és ezért meg is becsültem őt. Aki az apámnak segít, az nekem is segít.
A következő pillanatban a vállára kapott egy vastag csövet és a néhány méterrel arrébb kirakott dobozokba pakolta. Ezek szerint a raktárkészletet töltik fel. Vágyakozva követtem minden mozdulatát és hirtelen még arról is megfeledkeztem, hogy valaki megláthat. Izmos karján kidagadtak az erek a megerőltetéstől, láttam az arcizmain, hogy milyen keményen küzd, de akkor sem állt volna le. Néhány kör után megállt a kocsi előtt és a sisakját levéve megtörölte a homlokát.
Túl régóta bámulhattam őt, mert a következő pillanatban, mintha megérezte volna, hogy figyelik, megfordult és egyenesen rám nézett. Nem néztem félre, nem voltam egy ijedős típus. Lassan felegyenesedtem és két tenyeremmel a korlátba kapaszkodva figyeltem őt. Ekkor féloldalas mosolyra húzta ajkait, és elindult felém. Néhány méterrel alattam megállt, és nem mozdult. Megbabonázva néztük egymást, mintha körülöttünk megszűnt volna minden. Hirtelen megint az a furcsa bizsergés tört rám. Nem értettem, hogy mi történik velem, hiszen már évek óta nem éreztem ehhez hasonlót. Még csak néhány napja ismertem, de mikor a közelemben volt, úgy éreztem egyetlen pillantásáért képes lettem volna meghalni.
Aztán nyeltem egyet, lassan behunytam a szemem és egy mély lélegzetvétel után úgy éreztem eleget láttam. Elrugaszkodtam a vastól, és lesietve a lépcsőn, visszamentem az irodaházba.

Idegesen pakolásztam az irodámban, egyszerűen képtelen voltam bármire is koncentrálni. Bár akkor még magamnak sem akartam bevallani, de ott a liftben, ahogy nekem nyomta kemény farkát, úgy felizgatott, hogy még most, napokkal később se tudtam lehiggadni. Teljesen össze zavarodtam a saját érzéseimtől. Már nagyon régóta nem találkoztam olyan férfival, aki ilyen rövid idő alatt ennyire mélyen a gondolataimba tudott volna férkőzni. Egész nap körülötte forogtak a gondolataim, és lassan már a fantáziámnak se tudtam parancsolni. Tennem kellett valamit, de fogalmam se volt róla, hogy mit.
- Ahj, Blake! Ez így nem mehet tovább.. - csaptam le a laptopom képernyőjét, majd kitoltam magam alól a gurulós székem, és kirontottam a folyosóra. Lassan 5 óra felé járt az idő, és ha jól sejtettem a munkások java már hazament. Lementem a lifttel az alaksorba és óvatosan a fürdő felé vettem az irányt. Ha a megérzésem nem csal, itt biztos megtalálom. Hallottam, hogy valaki nevetve közeledik felém, ezért gyorsan elbújtam egy oszlop mögé, majd miután a két férfi kisétált a folyosóról, tovább haladtam. Ahogy odaértem a fehér ajtóhoz, gondolkodás nélkül beléptem az öltözőbe. Senki nem volt odabent, csupán egy fehér törülköző árválkodott a fogason. Beljebb léptem, ekkor meghallottam, hogy valaki van a zuhanyzóban. A falhoz lapulva bekukucskáltam a tusoló felé, ekkor szemeim megakadtak egy csupasz fenéken. Danny volt az, és éppen zuhanyzott. Izmos hátán szabadon legeltethettem a szemem, s közben éreztem, hogy forróság önti el a lábam közét. Életemben nem volt még részem ennél szexibb, izgatóbb látványban. Nagyon halkan még közelebb osontam. Kinyújtotta a kezét és megragadva egy szappant, alaposan bedörzsölte vele a mellkasát. Csillogó vízcseppek gördültek végig a hátán miközben a rózsa alá állva lemosta magáról a habot. A forró gőz egészen az ajtóig elért. Annyira megbabonázott a látványa, hogy mikor magamhoz tértem pánikba estem és gyors léptekkel kiléptem a folyosóra.
Leselkedem egy férfi után? Mi a fene ütött belém? 

Hátamat szorosan a hideg falnak préseltem és igyekeztem halkan, egyenletesen lélegezni. Nem szerettem volna, ha bárki - de leginkább ő - észre vett volna. Fogalmam sincs róla, hogy minek jöttem ide, azt hiszem talán a kíváncsiság hajtott. Kíváncsiság? Ugyan már! Korholtam magam gondolatban. Pontosan tisztában voltam vele, hogy csak azért jöttem ide, mert látni akartam őt. Szemeim előtt még mindig élénken élt egy kép a meztelen felsőtestéről, izmos farpofáiról ahogy két karjával a falat támasztva tusolt. Úgy dübörgött a mellkasom, hogy már attól féltem meghallják. Vettem egy mély levegőt, majd bedugtam a fejem az öltöző ajtaján, és ismét beléptem a helységbe. Odabent néma csönd fogadott, már nem hallottam a folydogáló vizet. Elzárták a csapot. Oldalra pillantva észrevettem, hogy a fehér törülköző már nem volt a helyén. Jóságos ég! Azonnal el kellett tűnnöm onnan. Ijedten megfordultam, ekkor egy magas testnek csapódtam. Tenyeremmel a férfi vizes mellkasának támaszkodtam, és mikor rájöttem, hogy lelepleződtem,  hátrálni kezdtem. Danny gyorsan utánam kapott és szorosan a nedves testéhez rántott.

- Csak nem engem keres? - suttogta szinte az ajkaimba. Kirázott a hideg, ahogy megéreztem mentolos leheletét, és a tény, hogy csupán egy törülköző fedte meztelen testét, egyáltalán nem könnyített a helyzetemen.
- Eresszen el.. - sziszegtem a fogaim közt.
- Maga kémkedik utánam! - bökte ujját a mellkasomba, és szabad kezével a derekára tekert anyagot markolászta. Akaratlanul is végig futtattam rajta a tekintetem és szemeimmel hosszú ideig a törülköző csomójánál kivillanó szőrcsíkon időztem. Követte a pillantásomat, és mikor tudatosult benne, hogy tulajdonképpen a testét bámulom, egy nagyot nyelve közelebb lépett hozzám. - Tetszik amit lát?
Ahogy nekem dörgölőzött alulról, máris láthatóvá vált egyre növekvő dudora. Én is nyeltem egyet, majd ráemeltem a pillantásom és egy határozott mozdulattal megmarkoltam odalent. Hatalmas volt, még így törülközőn keresztül is.
- Maga mit gondol? - kérdeztem folyamatosan tartva vele a szemkontaktust, és éreztem, ahogy megremeg a kezem alatt. Kicsit szorítottam a fogáson, majd lassan masszírozni kezdtem.
- Aaahh.. - nyögött fel az ajkába harapva. Egyre keményebb volt és szinte már átdöfte a puha pamut anyagot. Csípőjével ellentétesen mozdult minden csuklómozdulatomra, légzése is egyre gyorsabb lett. - Hagyja abba... különben... aahh..
- Különben mi lesz? Elfenekel? - vigyorogtam rá önelégülten és nagyon élveztem, hogy most én irányítok. Múltkor a liftben ő kezdeményezett, de a sorsnak köszönhetően nem ért célba szándékával, hát akkor most itt az alkalom, hogy valaki befejezze, amit elkezdett.
A következő pillanatban két kar fonódott a derekam köré és egy gyors mozdulattal a falnak taszította testemet. A hideg csempe váratlanul érte felhevült bőrömet, ám mielőtt egy sóhajtás is kiszakadt volna belőlem, Danny kiéhezve lecsapott ajkaimra. Nyelvével végig szántott alsó ajkamon és mikor óvatosan harapdálni kezdte, nyöszörögve megadtam neki magam. Édes volt a csókja, de ahogy egyre jobban elmélyítette, egyre durvábban faltuk egymást. Kezemmel végigszántottam csupasz felsőtestén és ujjaimmal mellkasszőrébe markolva élveztem nyelvcsapásait. Mikor már mindketten kifogytunk az oxigénből, egy pillanatra elváltunk egymástól. Lihegve kapkodtuk a levegőt, teljesen felizgultunk az egymás iránt érzett vonzalomtól.
Szerettem volna befejezni, amit elkezdtem, ezért egy kissé eltoltam magamtól és vágytól izzó tekintetébe mélyesztettem a pillantásom. Jobb kezemmel lazítottam a törülköző csomóján, majd miután az szabadon a padlóra hullott, végre megcsodálhattam hasának csapódó férfiasságát. Csúcsának tetején néhány csepp nedvesség csillogott, ami egyszerűen elképesztő látványt nyújtott. Remegő kézzel megérintettem, és óvatosan köré kulcsoltam ujjaimat. Hüvelykujjammal végigsimítottam a makkján, mire egy mély nyögés szakadt ki Danny torkán.
- Istenem Blake... megőrjítesz! - zilálta elködösült tekintettel.
Ahogy kitapintottam a legérzékenyebb pontját körkörösen simogatni, masszírozni kezdtem egyre fényesebb makkját. Ajkaiba harapva beszívta a levegőt, fejem fölött karjával a falnak támaszkodott. Annyira gyönyörű volt az élvezettől eltorzult arca, hogy nem bírtam megállni, szabad kezemmel a hajába markoltam és ajkaimhoz rántottam elnyíló ajkait. - Kibaszottul jól csinálod... - nyögte reszkető hangon.
Gyorsítottam a mozdulataimon, majd már egész kezemmel a farkát izgattam. Fel-le húzogattam rajta a bőrt, és a rángásaiból arra következtettem, hogy már nagyon közel jár. Kéjesen nyögdécselt és a fülembe lihegve, szaggatottan azt suttogta, hogy mennyire jó, amit csinálok és, hogy már nem bírja sokáig. Totálisan kikészítettem. Még gyorsabban vertem neki, mire egész testében megremegett, és egy hangos ordítás kíséretében elsült. Tenyerével a csempére csapott és heves rángatózásba kezdett. Forró magja az ujjaimra folyt, még a hasára is jutott belőle.
- Úristen te nő! - befeszülő karokkal a falat támasztotta, homlokát a vállamnak döntve hangosan lihegett. Mutató és középső ujjamat a számhoz emelve lenyaltam róla sós cseppjeit, s közben figyeltem, ahogy remegése alább hagy.
- Finom vagy.. - suttogtam a füléhez hajolva, majd körbe nyaltam a számat is. Lehajoltam a törülközőért és a maradékot letöröltem a kezemről. Óvatosan végigsimítottam a hasán is, bár tudtam, hogy ezután egy újabb zuhany vár rá.
Egy önelégült mosollyal az arcomon felpillantottam rá, ekkor egyik kezével elengedte a falat, és a derekamnál fogva magához rántott egy forró csókra. Behunytam a szemeimet és átkulcsoltam két kezemmel a nyakát. Annyira finom volt az ajka, hogy egyszerűen nem tudtam betelni vele. Már égett a bőröm, annyira kidörzsölte borostás arcával, de semmi pénzért nem húzódtam volna el tőle. Ajkaiba nyögtem, mikor tenyerével a mellemet kezdte markolászni, és már tudtam, hogy mit akar, én azonban nem itt, és nem most szerettem volna. Finoman a mellkasára helyeztem jobb tenyerem, hogy leállítsam, majd ajkaimtól elszakadva a nyakamat kezdte csókolgatni.
- Nem úszod meg ennyivel, ezt garantálom. - suttogta, miközben fogával a bőrömet karcolta.
- El is várok némi viszonzást.. - sóhajtoztam a karjai közt, majd kezemmel végig simítottam az arcán, egy utolsó csókot leheltem ajkaira, és kibújtam szorításából - Mennem kell. Még a végén bajba kerülsz miattam...
- Nem is tudod mekkora galibát okoztál nekem már így is... - nevetett halkan, miközben újból maga köré tekerte a törülközőt, én pedig úgy éreztem rögtön elalélok selymes hangjától. Ez a pasi totálisan elcsavarta a fejem, és attól félek ez már csak rosszabb lesz.